Horvátországot északnyugaton az Alpok keleti szegélye, keleten a Pannon síkság és a Duna határolja, középsõ részén a Dinári hegység vonul át, déli része pedig az Adriai tengernél ér véget.

Horvátország tengerpartja 3 fõ tájegységre tagolható - Isztria, a Kvarner-öböl vidéke és Dalmácia.

Az azonos nevû félszigeten fekvõ Isztria, Horvátország legészakabbra fekvõ idegenforgalmi régiója. Legfõbb vonzereje gyönyörû tengerpartja, illetve a félsziget erdõkkel borított belsõ területei. Porecbe, Rovinjba vagy Pulaba látogatva olyan horvátországi múzeum városokat ismerhetnek meg, melyek - az ott található számtalan szállodának és étteremnek köszönhetõen - mára már igazi idegenforgalmi központtá váltak.

A Kvarner-öböl térsége földrajzilag az Isztriai-félsziget folytatása. Két részbõl áll, ezek a szigeteket is magába foglaló tengerpart, illetve a hegyekkel tarkított szárzföld. A térség jellegzetes mikroklímája révén már a múlt század második felében Horvátország népszerû arisztokrata nyaralóhelyévé és gyógyüdülõhelyévé nõtte ki magát.

A Kvarner-böl térsége rendelkezik a legnagyobb idegenforgalmi hagyományokkal Horvátországban, ezért bármely várost is keresik fel Opátiat, Lovrant Icicit, vagy Rijekát, érezni fogják a belõle áradó tradíciót, amely évrõl-évre több igényes látogatót vonz.

A kellemes idõjárást a mediterrán és a kontinentális éghajlat találkozásának köszönheti, ezért láthatunk errefelé gyakran sûrû fenyõerdõket, de jut elegendõ napfény a strandolásra és napozásra.

Horvátország ezen térségében szinte egész évben tart az idegenforgalmi szezon.

Horvátország - Dalmácia

Dalmácia Horvátország legkiterjedtebb idegenforgalmi régiója, mely több nagyvárost is magában foglal. Dalmácia már évtizedek óta nagyszámú turistát vonz a világ minden tájáról, akik pedig egyszer ellátogattak ide, szinte bizonyosan visszatérnek. Négy csodálatos horvátországi város is található itt: a háromezer éves múltra visszatekintõ Zadar, a horvátok által alapított legrégebbi város Sibenik, az ókori római császár, Diocletianus által épített palotáról nevezetes Split, illetve az UNESCO világörökségének is részét képezõ mesés Dubrovnik.

A térség további nagyobb városai Sibenik, Trogir és Makarska - környékükön számos kisebb nyaralófaluval. Ugyanebben a régióban találjuk a Velebit hegység és a Biokovo masszív mészkõsziklás vonulatait, valamint négy gyönyörû horvátország-i nemzeti parkot (Paklenica, Krka, Kornati-szigetcsoport és Mljet-sziget), barlangokat, fantasztikus búvárterepeket, szõlõhegyeket, olajligeteket... Mindehhez természetesen bõséges dalmát napsütés jár!

Ha a mediterrán térség egyik legtagoltabb tengerpartjával rendelkezõ Horvátországot választják pihenésük helyszínéül, ahol több mint 1100 sziget is található, biztosak lehetnek, hogy számtalan kellemes élményben lesz részük. Minden egyes sziget külön-külön világ, mindegyiknek megvan a maga hangulata.

A Zadar környéki szigetek leglátványosabb csoportját – és Horvátország egyik legcsodálatosabb látnivalóját -a Kornati-szigetek és a 146 m tengerszint feletti magasságban belsõ tavat rejtõ (Telasæica-tó) Dugi Otok alkotják. A Sibeniktõl nem messze levõ, megkapóan kedves Krapanj szigetet a nyugodt, zajmentes környéket keresõk figyelmébe ajánljuk. Splitbõl közelíthetõ meg a legegyszerûbben a mesés Hvar - központjában, az azonos nevû városkában, megtekinthetjük a kontinens legrégibb kõszínházát, mely nyaranta rangos színházi fesztiválnak ad otthont. A Splithez még közelebb esõ Solta-sziget Dél-Dalmácia egyik nyugodtabb, kevésbé nyüzsgõ horvátországi nyaralóhelye. Braè mintegy 2OO m hosszan a tengerbe nyúló, lapos homoknyelve az Adria kétségkívül leglátványosabb strandja, a környéki vizek pedig igazi szörfparadicsomnak számítanak.

A római kori termálfürdõjérõl és az ókori színházáról híres Vis-sziget közvetlen közelében található az Adriai-tenger egyik leglátványosabb természeti nevezetessége, a Kék-barlang (Modra spilja).

A sûrû erdõvel borított Korcula, a mind a mai napig fennmaradt lovagi játékok mellett arról is nevezetes, hogy a legenda szerint itt született Marco Polo, a híres utazó és felfedezõ. A legdélebbi horvátországi szigetek közé tartozik Lastovo, illetve a Dubrovnik közelében található Elafiti-szigetcsoport.

Horvátország szárazföldi területe 56.542 km², territoriális tengerfelülete: 31.067 km².

Horvátország lakosságának nagy része horvát, nemzeti kisebbséget alkotnak: szerbek, szlovének, magyarok, bosnyákok, olaszok, csehek és egyéb népek.

Horvátország többpártrendszerû, parlamentáris köztársaság.

Zágráb (779.145 lakos) az ország gazdasági, közlekedési, kulturális és oktatási központja.

5835 km, ebbõl 4058 km a szigetek,- sziklazátonyok,- és szirtek partjaira vonatkozik.

A szigetek, sziklazátonyok és szirtek száma

1185, a legnagyobb sziget Cres és Krk, 50 sziget lakott.

Horvátország két éghajlati zónára tagolódik: az ország belsejében a mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, míg az Adriai part mentén a kellemes mediterrán éghajlat a jellemzõ sok napsütéssel, száraz és meleg nyárral, enyhe és csapadékos téllel. Horvátország belsõ részében az átlaghõmérséklet januárban 0 - 2 Cº, augusztusban 19 - 23 Cº, a tengerparton az átlaghõmérséklet januárban 6 - 11 Cº, augusztusban 21 - 27 Cº, télen a tengervíz hõmérséklete 12 Cº, nyáron kb. 25 Cº.

kuna / kuna = 100 lipa/. Külföldi valuta beváltható a bankokban, pénzváltókban, postákon, utazási irodákban, szállodákban.

Horvátország szinte valamennyi szállodájában, kikötõjében, étteremében és üzletében elfogadják az alábbiakat: American Express, Diners, Eurocard/Mastercard, Visa.

Horvátország - hasznos tudnivalók

Horvátországban érvényes útlevél vagy más, nemzetközi megállapodás szerinti okmány a személyazonosításhoz, egyes országok állampolgárainak a személyi igazolvány is elegendõ a határátlépéshez.

AHorvát Köztársaság külföldi diplomáciai képviseleténél és konzuli osztályain vagy a Horvát Köztársaság Külügy- és Európai Integrációs Minisztériumánál. (Tel.: +385 1 4569 964; e-mail: stranci@mvp.hr; www.mvp.hr, a vízumrendszer áttekintése)

A Horvát Köztársaság vámrendelkezései összhangban állnak az Európai Unió országainak elõírásaival, azonban nem kereskedelmi jellegû, személyes használatra szánt cikkeket csak 300.- kuna értékig lehet vám és adó-mentesen bevinni az országba.

Horvátországba hús- és tejtermékek külön állatorvosi ellenõrzés nélkül maximum 3 kg-ig, bor maximum 5 literig vihetõ be.

Külföldi valuta, valamint 15.000.- kunáig a hazai valuta szabadon be- és kivihetõ, azonban 40.000.- kunánál nagyobb értékû készpénz (akár külföldi valutában vagy kunában) átvitelét kötelezõ bejelenteni a határon.

Az értékesebb szakmai, és mûszaki felszerelést a határon be kell jelenteni.

500 kunánál értékesebb áru vásárlása esetén, amelyet a külföldi állampolgár kivisz az országból „Porezni èek” /Tax cheque/ ellenében az adó visszatéríthetõ.

A Horvátország területére belépõ, vagy ideiglenesen ott tartózkodó háziállatnak (kutya, macska és a nyestfélék családjába tartozó állatok) a Horvát Köztársaság törvényeinek megfelelõ nemzetközi igazolványba bejegyzett, tisztán, egyértelmûen olvasható tetoválással, vagy elektronikus azonosító rendszerrel (mikrochippel) kell rendelkeznie.

A kötelezõen 3 hónapos korban megtörtént veszettség elleni oltásnak az utazást megelõzõen legalább 6 hónappal, de legfeljebb egy évvel korábban kell megtörténnie, az utólagos (booster) oltásoknak pedig legfeljebb egy évvel az utazás megkezdése elõtt.

Tilos a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) jegyzékében nem szereplõ, veszélyes terrier fajba tartozó bull alfajok (pit bull) valamint azok keverékeinek Horvátország területére történõ behozatala és ideiglenes ott tartózkodása.

Felvilágosítás: A Horvát Köztársaság Vámigazgatóságánál /Tel.: 01 6102 333/, www.carina.hr

Külföldi turisták nem fizetnek az orvosi ellátásért, ha Horvátország és a turista országa között érvényben van szociális biztosításról szóló szerzõdés. A sürgõsségi egészségügyi ellátás (a szállítást is beleértve) a horvát biztosítottakra érvényes módon és elõírások szerint történik.

Amennyiben a két ország között nincs aláírt egyezmény, a sürgõsségi betegellátás felmerült költségeit a helyszínen rendezni kell.

Horvátországban minden jelentõsebb településen mûködik állatorvosi klinika vagy rendelõ.

Ünnep - és munkaszüneti napok Horvátországban:

augusztus 5. - A gyõzelem és a nemzeti hálaadás napja,

Az üzletek és hivatalos intézmények nyitva tartása

Horvátországban az üzletek többségének nyitvatartási ideje: hétköznapokon 8 - 20 óráig, szombaton és vasárnap 14 óráig, turistaidényben általában tovább nyitva tartanak. Az állami intézményekben és a hivatalokban a munkaidõ hétfõtõl péntekig 8 - 16 óráig.

Horvátországban a postahivatalok nyitvatartási ideje a nagyobb városokban hétköznapokon 7 - 19 óráig, kisebb helyeken 7 - 14 óráig, némelyek kettõs nyitva tartással mûködnek. A nagyobb városokban és üdülõhelyeken az ügyeletes posták szombaton és vasárnap is 21 óráig tartanak nyitva.

Valamennyi nyilvános telefonkészülék telefonkártyával mûködik, telefonkártya a postahivatalokban, újságárusoknál vásárolható.

Külföld közvetlenül hívható bármelyik nyilvános telefonkészülékrõl.

Horvátországban a biológiai értékek védelme összhangban áll az Európai Unió idevágó hatályos szabályaival. Az Európai Unió elõírásai alapján történt ellenõrzések szerint a horvát Adrián a tengervíz nagyon jó minõségû fürdés céljából.

A környezet vagy a tenger szennyezõdése esetén kérjük, hogy értesítsék a 112-es Központot a 112-es telefonszámon, vagy a dc112@dzus.hr e-mail címen, amely tagja a hasonló nemzetközi intézményhálózatnak.

Környezetvédelemmel kapcsolatos további felvilágosítás Horvátországban: Környezetvédelmi, Területrendezési és Építési Minisztérium Környezetvédelmi Fõosztálya, Tel.: +385 1/3782-111, e-mail: zastita_okolisa@mzopu.hr

Ellenõrizzék, hogy mindent megtettek-e annak érdekében, hogy ne keletkezzen tûz!

Ne dobjanak el égõ vagy gyúlékony tárgyakat, anyagokat környezetükbe!

Amennyiben tüzet észlelnek, kérjük Önöket, értesítsék a környezetükben tartózkodó személyeket, és azonnal hívják a 93-as, vagy a 112-es telefonszámot. A tûzoltók megérkezéséig próbálják meg oltani a tüzet, természetesen úgy, hogy saját magukban és a jelenlévõ személyekben kárt ne tegyenek

Tartsák tiszteletben a „Tüzet rakni tilos” figyelmeztetést!

Vigyázzanak, hogy parkoló autójuk ne zárja el a tûzoltók érkezési útvonalát.

Szárazföldi, vagy tengeri szerencsétlenség esetén hívják a 112-es Központot a 112-es telefonszámon

Segélykérés az utakon: 987, 987@hak.hr (külföldrõl vagy mobiltelefonról: +385 1 987)

Sürgõs esetekben hívható egységes segélyszám 112

Horvát Autóklub (HAK): 01 4640 800, Internet: www.hak.hr, e-mail: info@hak.hr

HORVÁT ANGYALOK - turisztikai információs szolgálat Horvátország egész területérõl hívható egységes telefonszáma: 062 999 999 Külföldrõl: +385 62 999 999

A szolgáltatás horvát, angol, német és olasz nyelven áll az érdeklõdõk rendelkezésre.

A Horvát rádió több programjában is sugároz turistáknak szóló idegen nyelvû mûsorokat. A Horvát rádió 1. programjában minden nap 20.05-kor sugároznak 10 perces angol nyelvû híreket.

A Horvát rádió 2. programjában a rendszeres horvát nyelvû hírek mellett a HAK /Horvát Autóklub/ nyaranta angolul, németül és olaszul beszámol az utak állapotáról.

Szintén nyaranta, a Horvát rádió 2. programjában minden egész órában az alábbi stúdiókból adnak közvetlen híreket és felvilágosítást az utak állapotáról: Bajor rádió 3. programja, az Osztrák rádió 3. programja, a RAI Uno, az angol Virgin rádió, Radio Praga, és a Horvát Rádió Nemzetközi Programja – - Horvátország Hangja.

Általános tudnivalók

Horvátországi beutazáshoz az autóvezetõnek rendelkeznie kell vezetõi engedéllyel és forgalmi engedéllyel, valamint a jármû biztosítását igazoló okmánnyal.

kizárólag motoros jármûvek rendelkezésére álló utakon 110 km/óra

autóbuszok és könnyû utánfutót vontató autóbuszok 80 km/óra

Vizes utakon csökkentsék a sebességet és alkalmazkodjanak az útviszonyokhoz. A fényszóró használata éjjel nappal (0-24h) kötelezõ minden jármû számára.

Horvátországban vezetés közben tilos a mobiltelefon használata!

Horvátországban a biztonsági övek használata kötelezõ.

Naponta nyitva tartás: 7 - 19 vagy 20 óráig, a nyári idényben 22 óráig. Ügyeletes benzinkutak a nagyobb városokban és a nemzetközi utakon 0 - 24 óráig tartanak nyitva. Horvátországban minden benzinkútnál árusítanak: Eurosuper 95, Super 95, Super 98, Super plus 98, Euro Diesel és Diesel üzemanyagot, a nagyobb városokban gázt is.

Felvilágosítás a benzin árakról és a gázt árusító helyekrõl: www.ina.hr; www.omvistrabenz.hr; www.tifon.hr; www.hak.hr

Zágráb-Bosiljevo-Zadar-©ibenik-Dugopolje (Split)

Bosiljevo -Rijeka, Isztriai Y Fizetõs áthaladás: "Uèka alagút ", "Mirna", Krki-híd

További felvilágosítás: www.hak.hr, www.hac.hr, www.arz.hr, www.bina-istra.hr

Alapvetõ kötelezettségek közlekedési baleset esetén Horvátországban

A közlekedési balesetrõl elõször a rendõrséget értesítsék (telefon 92) - kisebb anyagi kárt okozó baleset esetében nem kötelezõ Biztosítsák a baleseti helyszínt (állítsák fel a háromszöget!) és tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyekkel megelõzik az újabb veszélyhelyzetet.

Horvátországban a közlekedési balesettel kapcsolatos problémák intézésérõl, a horvát biztosító társaság ügyintézésérõl, a jármû szervizben történõ javításról és egyéb, a balesettel kapcsolatos problémákról attól a rendõrtõl kaphatnak felvilágosítást, aki a baleset helyszíni szemléjét végzi.

Amennyiben a baleset során az Ön autója bármilyen módon sérült, az autóban keletkezett kárról feltétlen kérjen igazolást az intézkedõ rendõrtõl, mert e nélkül nem lépheti át Horvátország határát.

Ha mûszaki segítségnyújtásra van szüksége, vagy a kocsit el kell vontatni a legközelebbi szervizbe, hívja a 987- es telefonszámon a „Sárga angyalt” (külföldrõl: + 385 1 987)

Hogyan kerüljük el a forgalmi torlódást az utakon Horvátországban

A forgalmi dugók és a tömött sorokban történõ várakozás elkerülésének érdekében javasoljuk:

- az utazás tervezéséhez használják az utazási tervet, amelyben fel vannak tüntetve a legforgalmasabb napok és útirányok.

- az utazásuk elõtt kérjenek felvilágosítást az út-, és a kompforgalomról a HAK-tól (Horvát Autóklub információs szolgálat: 01 46 40 800) vagy hallgassák a Horvát Rádió második programját (RDS-HRT 2)